Sziasztok!
Már nagyon ideje volt, hogy írjak egy day in the life bejegyzést, mert ez mostanában teljesen kimaradt. Talán ez érthető is, hiszen az ünnepek alatt kevésbé volt időm nyugodtan leülni és megírni, de most elérkezett ez a pillanat is.
A szokásos adatokkal kezdeném. 31 napja élek pajzsmirigy nélkül (tök gyorsan múlik az idő), 25 napja szedem a hormonpótló gyógyszert, mely elérte a 75 mikrogrammos adagot. Ez az érték most már nem fog tovább növekedni, ez lesz a végső szint, ha minden jól megy.
Ma egy itthon ülős, lustálkodós napunk van a párommal. Ma nem megyünk sehova és az egyetlen fix program mára, hogy a barátnőm, Noémi este átjön hozzánk, mert már régen találkoztunk. Úgy terveztem már reggeli mellett megírom ezt a posztot, de a késői kelés következtében még csak most került sorra (délután 2 óra van).
Reggel szokás szerint 8 órakor csörgött az ébresztő és bevettem a hormonpótló gyógyszerem, mint minden nap. De mivel tegnap este későn feküdtünk le aludni, így visszaaludtunk és én végül fél 11kor ébredtem fel. Tehát a reggelim 11 óra körül ettem meg és utána már várt pár teendő, amit meg kellett csinálni. Nem tudom ti is így vagytok-e vele, de 1 hétig nem voltunk itthon az ünnepek miatt és hihetetlen mennyi mosásra váró ruha szaporodott fel. Szóval ma is, mint tegnap azzal indult a „reggel”, hogy beraktam egy mosást. Miközben mosott a mosógép néztünk 1-2 részt az Így jártam anyátokkal című sorozatból. Nálunk most ez a sorozat az, amit általában nézünk. Mindig is megakartam nézni, mert sokszor láttam belőle részleteket és pár hónapja eldöntöttük, hogy megnézzük. Párom már látta, de úgy döntött újra nézi velem, ezért mostanában, ha van egy kis szabadidőnk ezt nézzük.
A bloghoz csatolt kép ma készült. Ez alapján azt lehetne megállapítani milyen szép rend uralkodik nálunk. De a látszat csal, csak az a része van a szobának ilyen kép kombatibilis állapotban, ahol a fotót csinálta rólam a párom. 1 méterrel arrébb már ott a ruhaszárító, a polcon ott van hagyva a Luxeycup-om, amiről instára csináltam egy képet és így tovább. Szóval estig még program mára a rendteremtés a lakásban, mire ideér barátnőm.
A diétáról is vallanom kell nektek, mert épp a rendelt ebédünket várjuk és mint ahogy már írtam erről néhány bejegyzéssel korábban, ezt nekem nem szabadna ennem. De sajnos még mindig megesik, hogy rendelünk, hogy eszek egy kis rizschipset. Szóval ebben a diéta dologban nem vagyok a legjobb, nagyon nehéz megállni, hogy ne egyek bele abba, amit épp a párom eszik és nekem nem szabadna. Tegnap saját készítésű ebéd volt, de ma már nem volt kedvem elmenni bevásárolni és főzni ebédet, megesik. Holnap majd jobban megy, kivéve a virsli, mert azt enni fogunk majd. De a lencse jódmentes sóval fog készülni.
Na de meg is érkezett az ebéd, szóval gyors elköszönök és megyek is enni, mert már éhes vagyok.
Legyen csodás napotok!
Kriszta